NE MÁSOLJ!

Ainulindale

AZ AINUK MUZSIKÁJA

Kezdetben volt Eru, az Egyetlen, akit Ardán Ilúvatarnak neveznek; s először az ainukat teremtette, a szentsége­seket, akik gondolatának szülöttei voltak, s vele voltak, mielőtt bármi mást teremtett volna. S ő szólt hozzájuk, dallamokat dalolt nekik; s azok énekeltek előtte, s ő boldog volt. Ám hosszú időn át mindegyikük csak egyedül énekelt, vagy csupán néhányan daloltak együtt, míg a töb­biek hallgattak; mert mindegyikük csupán Ilúvatar elmé­jének azt a részét értette, amelyből származott, s a test­vérek csak lassan ismerték meg egymást. Ám ahogyan hall­gatták, egyre jobban megértették egymást, s összhangjuk és harmóniájuk növekedett.

S eljött a nap, amikor Ilúvatar összehívta valamennyi ainut, s fenséges dallamot dalolt nekik, amelyben sokkal nagyobb és csodálatosabb dolgok bontakoztak ki, mint amilyenekről addigelé szólt; s kezdetének dicsősége és végének ragyogása ámulatba ejtette az ainukat, tehát hó­doltak Ilúvatarnak, és hallgattak.

Ekkor Ilúvatar így szólt hozzájuk: "Parancsolom, hogy a dallamból, amelyet nektek daloltam, közös harmóniában Nagy Muzsikát formáljatok. S mivel föllobbantottam ben­netek az Olthatatlan Lángot, valamennyien meg fogjátok mutatni hatalmatokat a dallam díszítésében, ki-ki a maga gondolataival és eszközeivel. S én ülök majd és hallgatom, és örvendek, hogy általatok csodálatos szépség kel életre a dalban."

S ekkor az ainuk hangja - mint megannyi hárfa és fu­vola, tilinkó és trombita, hegedű és orgona és számtalan szavakkal szóló kórus - Nagy Muzsikává kezdte formálni Ilúvatar dallamát; s a vég nélkül váltakozó, harmóniába szőtt melódiák a hallás határán túl leszálltak a mélybe és fül a magasba, csordulásig megtöltötték mindazokat a he­lyeket, ahol Ilúvatar lakozott, majd a muzsika meg a mu­zsika visszhangja kiáradt a Semmibe, s az immár nem volt semmi. Azóta sem daloltak az ainuk ennél nagyobb mu­zsikát, bár úgy mondták, hogy még ennél 1s nagyobb muzsikát dalolnak majd az ainuk és Ilúvatar Gyermekei llúvatar előtt az idők végezete után. Akkor majd pontosan szólalnak meg llúvatar dallamai, s Valósággá válnak, mi­helyt megszólaltak, mert mindenki érteni fogja immár az ő szándékát, s mindenki ismerni fogja már a másikat, s llúvatar a titkos tűzzel életet lehel gondolataikba, mert elégedett lesz.

Az Ainulindale folytatódik a köv. kiegészítő szövedben...